A 2000-es évtized adataihoz képest a 2010-es évtized során jelentősen javultak a Balaton térségében az elkövetés helye szerint regisztrált bűnözés statisztikai mutatói. A vizsgált időszak negatív csúcsa a 2010-es év, amelyben mintegy 17 ezer bűncselekmény került a regisztrációra a Balaton körül, ebből több mint 13 ezer a parti és partközeli településeken. A regisztrált bűncselekmények száma 2013 óta évről évre kevesebb, 2019-ben 4500 alá csökkent. Ugyan a koronavírus-járvány első évében, 2020-ban némileg emelkedett a regisztrált bűncselekmények száma (4540-re) de így is elmondható hogy 2010 és 2020 között negyedére csökkentek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén regisztrált bűncselekmények. A regisztrált bűncselekmények számának csökkenése 2010 és 2020 összehasonlításában a parti és partközeli sáv esetén 76 %, az üdülőkörzet háttérzóna településeinek esetében 66 %.
Az elkövetett bűncselekmények típus szerinti összetételében is felismerhetők változásra utaló tendenciák. A bűncselekmények többségét továbbra is a vagyon elleni bűncselekmények (lopás, személygépkocsi lopás, rablás, betöréses rablás) teszik ki, az elmúlt évtizedben jelentősen növekedett a közlekedési bűncselekmények aránya (járművezetés ittas, vagy bódult állapotban, önhibából eredő közlekedési baleset okozása). Ugyanakkor a gazdasági, közrend, személy és élet elleni bűncselekmények előfordulása (testi sértés, gyilkosság) jelentősen nem változott, összességében néhány százalékát teszi ki az összes regisztrált bűncselekménynek. A házasság, család és ifjúság, nemi erkölcs elleni bűncselekmények (nemi erőszak), illetve az államigazgatás, igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények aránya minimális, nem éri el 1-1 %-ot.
A 2010. évi önkormányzati választásokkal megszűnt a Balaton Régió Közbiztonsági Tanácsadó Testülete, amely 15 éven keresztül a régióban érintett három megye közgyűlési elnökei által létrehozott, majd ismételten fenntartott jogi személyiség nélküli testületként működött.
A választásokat követően, az átalakuló közigazgatási rendszerben, a megyei közgyűlések kompetenciájának változásához igazodóan, a testületet a korábbi formában nem lehetett fenntartani. A BFT elnöke a korábban folytatott elemző-, tervező-, tanácsadó- és végrehajtó tevékenység fontosságát és szükségszerűségét fenn kívánta tartani, ezért közbiztonsági tanácsosnak kinevezte a KTT korábbi elnökét, Jamrik Pétert.
2011. év elejére elkészült a Nemzeti Együttműködés programján alapuló, új közbiztonsági fejlesztési koncepció, amelyet Közbiztonsági Együttműködési Program néven a BFT 2011. június 24-én elfogadott és egyben döntött a Közbiztonsági Testület létrehozásáról. 2015-ben, majd 2019-ben a BFT a Testület mandátumát változatlan céllal és tartalommal meghosszabbította.
A Testület működésének indokoltságát jelzi, hogy az elmúlt időszakban a közbiztonsággal kapcsolatos feladatok mind mennyiségüket, mind szakirányukat illetően jelentősen bővültek. A megfelelő színvonalú munka megkövetelte, hogy az érintett szakterületek vezetőinek, illetve delegáltjainak részvételével, széleskörű egyeztetésen alapuló és a kölcsönös információcserét biztosító munkamódszert valósítsunk meg. Ennek feltétele a konszenzuson alapuló koordinált tevékenység, célszerű változata a BFT keretében működő, elemző, előkészítő, javaslattevő, tanácsadó jellegű testület.
A Testület a következő szakterületeken tevékenykedik:
- Közrendvédelem és bűnmegelőzés, áldozatvédelem
- Település rendészet
- Mentés- elsősegélynyújtás és ellátás
- Lakossági tájékoztató-, viharjelző-meteorológiai előrejelzés, közérdekű infokommunikációs rendszerek
- Tűz- és katasztrófavédelem
- Környezet- és vízvédelem
- Vízi-, közúti- és légi közlekedés biztonsága
Mindezek a tágan értelmezett közbiztonság olyan speciális megnyilvánulási területei, illetve összetevői, amelyek megfelelő rendező elvek mellett nemcsak fejlesztésekkel, hanem költség-hatékony működtetéssel – nagy társadalmi támogatottság mellett – képesek a térségi közbiztonsági paramétereket javítani, a lakosság és az ide látogatók biztonságérzetét fokozni.
A Testület figyelemmel kíséri a régió közbiztonsági helyzetét, idegenforgalmi-, valamint településszociológiai- és településüzemeltetési jellemzői és igényei alapján a szakirányú fejlesztéseket készíti elő, illetve koordinálja. Számba veszi a nagy rendezvények, a régiós fejlesztési elképzelések, tervek, pályázatok közbiztonsági hatásmechanizmusait, következményeit, azokat véleményezi.
A Balaton turisztikai jellemzői, az innovatív eszközök és újabb szabadidős attrakciók, a vendégek igényei alapján preventív felkészülési és felkészítési projekteket alkot és hajt végre. Ellenőrzi a megvalósulást, elemzi a hasznosulás területeit, mértékét és következményeit. Szükség esetén javaslatot tesz az intézkedésekre, jogszabály módosításokat kezdeményez.
A Testület elnöke a BFT közbiztonsági tanácsosa, Jamrik Péter.
A Testület tagjai az alábbi személyek:
- Anda György r. ezredes, a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság rendészeti főkapitány-helyettese (egyben a KT közbiztonsági munkacsoportjának vezetője);
- Pungor János r. ezredes, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság rendészeti főkapitány-helyettese;
- Horváth László r. ezredes, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője (egyben a KT vízbiztonsági munkacsoportjának vezetője);
- Prok József r. ezredes, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság rendészeti főkapitány-helyettese;
- Wéber Antal tű. dandártábornok, a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője
- Heizler György tű. ezredes, a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság nyugalmazott igazgatója (egyben a KT rendkívüli helyzetek munkacsoportjának vezetője);
- dr. Vörös Péter, az Országos Mentőszolgálat régiós igazgatója;
- Bagyó Sándor a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata Egyesület elnöke.
A Testület állandó szakértői:
- dr. Horváth Ákos, az Országos Meteorológiai Szolgálat siófoki obszervatóriumának vezetője;
- Dobai Sándor, a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület elnöke;
- Kravinszkaja Gabriella, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség vezetője;
- dr. Garamvölgyi László r. dandártábornok, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács képviselője;
- Pausz Ferenc, az Országos Polgárőr Szövetség közlekedési alelnöke;
- Böröcz István, a Magyar Vitorlás Szövetség képviselője.
A Testület önálló költségvetéssel és finanszírozási forrással nem rendelkezik. Tagjai a felkérés elfogadásával térítés nélkül végzik a testületi munkát. Az adminisztrációs hátteret a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft biztosítja.